52 percen keresztül nagyon fárasztó hallgatni ezt a mérsékelten vicces, zeneileg banális, plusz ritka trágya dob- és gitárhanzással megvert lemezt, ami jobb pillanataiban eléri a Judas Priest, a Maiden és a Rammstein leggyengébb pillanatainak színvonalát; és sajnos jár a -1 pont a szürreálisan…
A viccesen megszólaló és gagyin feljátszott klasszik-metal lemez kifejezetten kellemetlen hallgatnivaló; az egészen súlyosan óvodás, de hosszú percekig elnyújtott gitárszólók miatt még további fél pont levonás járt.1.0
Általában nem nyerő, ha egy zenekarban a dobos énekel, és ha ennek a közepes dobosnak egysíkú és fárasztó a hangja, akkor ez kifejezetten rossz ötlet, és az sem menti meg, ha az illető történetesen nő.1.0
A közvélekedéssel ellentében egyáltalán nem az a gond ezzel a lemezzel, hogy "a rockerek csináltak egy poplemezt, amit a tufaagyú rajongók a csőlátásuk miatt nem értékelnek", hanem az, hogy egy darab épkézláb dalötlettel (Wonderful Life) plusz három félkésszel akkor sem lehet jó lemezt csinálni…
Ha összeeresztjük a black metalt a csizmaszárcsapkodós kocsmazenével és egy nem túl jó dobossal, abból bizony igen nehéz jól kijönni, most se sikerült.1.0