Ambient, metal, népzene, jazz, elektronika: a teljesség igénye nélkül néhány hatás, ami a Thy Catafalque (illetve természetesen a mögötte álló Kátai Tamás) legfrissebb lemezét jellemzi; melyen végre olyan, egymást erősítő komponensként jelennek meg az összetevők és a hangszerek a csellótól a…

Az egyik legmenőbb mainstream rockbanda akusztikusra hangolt best of lemezéről beszélünk, amit a megúszósnál jobb színvonalon csináltak meg, a vonós szólamok például néha tényleg hozzátesznek a dalokhoz. 2.5

Igazságtalan lenne, ha elintézném annyival a produkciót, hogy ez egy Paramore 2, mert egyrészt a gyökerei inkább a Garbage és a The Cranberries környékén vannak, másrészt ilyen élvezetes és elég egyenletesen jó színvonalú rockerkedős slágerpop lemezt a Paramore nem mostanában készített. 3.5

A Crowbar főnöke az egyik legkedvesebb figura a metal világában, aki a szólólemezén sem távolodik el a három évtizedes pályafutásának védjegyeitől: a vaskos gitárhangzástól, a középtempós riffeléstől és az egyszerű de hatásos dallamoktól, az epikus részek pedig néha egyenesen a Metallica Load…

Ha totál beállva akarsz bulizni egy kellemesen pszichedelikus tánczenére, ami bőven merít a 80-as évek szintipopjából, akkor ennél jelenleg nem tudnék jobb választást, pedig őszintén szólva józanul kizárólag a basszusgitározást élvezem egyedül az egész lemezen. 2.5

Gospel-punk zenekarként hivatkoznak rájuk, és ebből elsősorban a valóban gospeles ének-központúság igaz, a punk helyett kísérletező és elektronikus alter-rockot kapunk, a jobb fajtából. 3.0

Az ilyen langyos, statikus produkciókat hívom liftzenének, de hogy kicsit bővebb legyek: sajnos banális motívumok rontják a művészinek szánt, de túlzottan zárkózott, melankólikus, vagy inkább unalmas alter album színvonalát. 2.0

Jeff Waters kétségkívül a trash metal meghatározó gitárosa három évtizede, de a sokadik lemeze is csak egy újabb bizonyíték arra, hogy a dalszerzői képességei korlátozottak, és önerőből soha soha nem fog túllépni azon, hogy sokadszorra is az első három jól sikerült albumának egyes részeiből legózza…

Nem értem azokat a keménynek szánt, fröcsögő vokálokkal operáló modern metal produkciókat, amiket aztán a stúdióban olyan lágyra, billentyűközpontúra kevernek, hogy sokszor eltűnik a keverésben a dob és a gitár. 2.0

Ha vannak ismertetők, amiket látatlanban meg lehet írni, a 30 éves Anti-Flag mindenkori lemezei ilyenek: most is stabilan hozzák a remekül énekehető, határozott politikai álláspontot képviselő dalaikat. 3.0