Poppy az egyik legzavarbaejtőbb youtube-jelenség, és a lemeze is ilyen: az álnaív és cukormázas kislánypopot vegyíti industrial és numetal elemekkel.

2.0

A kedvenc lemezek 2019-ben:

1. Soen - Lotus - Zene, szöveg, sound: csak a pályafutása zenitjén lévő Pink Floyd-hoz és Tool-hoz mérhető tökéletesség.

2. Michael Kiwanuka - Kiwanuka - Slágerlista-kompatibilis XXI. századi soul, amiben nemcsak lélek van, hanem humor is.

3. Swallow The Sun - When A Shadow Is Forced Into The Light - Az év egyik legszívbemarkolóbb felvétele.

4. Periphery - Hail Stan - Energia és magabiztosan egybeolvasztott stílusok egy egységes és bátor albumon.

5. Leprous - Pitfalls - Az év messze legjobb poplemezét egy norvég progmetal zenekar készítette, Einar Solberg pedig az év hangja.

6. Slipknot - We Are Not Your Kind - Minimum a klasszikus lemezeik színvonalán van a produkció, Corey Taylor pedig a csúcson.

7. Wicca Phase Springs Eternal - Suffer On - Nem könnyű, személyes hangulatú emo-rap, okos Y generációs himnuszokkal.

8. Moon Tooth - Crux - Én aztán tényleg mindent őszintén utálok, és nagy ívben kerülök, amiben hippi hangulatot érzek, a Moon Tooth az egyetlen kivétel.

9. Lana Del Rey - Norman Fucking Rockwell - Ez volt az első alkalom, hogy nem éreztem indokolatlannak a hype-ot a lemeze kapcsán.

10. Mayhem - Daemon - Amíg más stílusteremtő ikonok évtizedek óta önismétlő lemezekkel bohóckodnak, Csiharék keményen irányt mutattak.

11. Denzel Curry - zuu - Bár az amerikai gengszerrap Közép-Európából nehezen átérezhető, de azért átjön a tehetség és az igényes alapok.

12. The National - I Am Easy To Find - Remélem, később is jól egyensúlyoznak, és soha nem lépnek a coldplayesedés mocsarába.

13. Sleep Token - Sundowning - Nyugi, a külsőségeken kívül semmi közük a Ghost-féle vendéglátós haknihoz, itt zenélés történik a maszkok alatt.

14. Opeth - In Cauda Venenum - Amíg tartják a színvonalat, nincs gond ezzel a Sorceress deja-vu érzéssel, se a megalomán hozzáállással.

15. At Night I Fly - Mirror Maze - Az idei kivételesen erős magyar mezőny legjobbjai.

16. William DuVall - One Alone - Egy igazi, szikrázó tehetségnek bőven elég egy gitár és pár óra a stúdióban.

17. Mgła - Age of Excuse - Tele van csodákkal a lengyel underground, Maciej Kowalski pedig nálam az év dobosa.

18. Jess By The Lake - Under the Red Light Shine - Bár Lana előtte végzett, nálam az év énekesnője azért Jasmin Saarela.

19. Ray Alder - What The Water Wants - Egy újabb rockzenész, aki jobb mainstream albumot készített idén, mint a pop állócsillagai.

20. The Aristocrats - You Know What...? - Ne riasszon el az instrumentális fúziós jazzrock címke, ez egy szórakoztatóan remek lemez!

A listára nem fért fel, de bírtam (abc sorrendben):

• Altarage - The Approaching Roar
• European Mantra - B.O.T.
• Evergrey - The Atlantic
• Fleshgod Apocalypse - Veleno
• Killswitch Engage - Atonement
• Korn - The Nothing
• Mavis Staples - We Get By
• Needless - Heresy
• Numenorean - Adore
• Rings of Saturn - Gidim
• Rival Sons - Feral Roots
• Russian Circles - Blood Year
• Salvus - Irtás
• Soilwork - Verkligheten
• The Qualitons - KEXEK
• Tool - Fear Inoculum
• Turbo - Csillagból emberré
• Venom Prison - Samsara
• Violblast - Theater of Despair
• Waste of Space Orchestra - Syntheosis
• Whitechapel - The Valley

Kedvenc dalok:

1. Soen - Lotus

2. Leprous - Alleviate

3. Slipknot - Unsainted

Ha a minimálisra szorították volna a deathcore sémák jelenlétét, akkor ez a nagyon jól eljátszott, bombasztikusan szóló lemez hivatkozási pont lehetett volna, így csak simán jó.
3.5

Imádom Myles Kennedy hangját és dalait, de a Walk The Sky szerintem sokkal jobban működhet egy stadionkoncerten, mint lemezen.

3.0

Nekem nem szimpatikus ez a stadion-kompatibilisre fazonírozott modern metal, mintha egy keményebbre hangolt Nickelback lenne, de azt értékelem, hogy a lemez alapján akár össze is jöhet nekik.

3.5

Kivételes pillanat, amikor a műfaj emblematikus zenekara egy ilyen bátor, izgalmas rimusokkal, sohasem hallott harmóniamenetekkel és szokatlan dalfelépítésekkel telepakolt lemezt ad ki, gondoljunk csak a évtizedek óta kockázatkerülő és folyamatosan önismétlő rock/metal ikonokra.

4.0

A brit Acres debütáló lemezét a jó dalok, a jó énekesi teljesítmény és a rádióbarátra szelidített gitárok emelik ki a poszt-hardcore zenekarok tömegéből.

3.5

Az a gond ezzel a nagy odafigyeléssel rádióbarátra írt lemezzel, hogy hallatszik rajta az erőlködés.

2.0

Egy dallamos punk lemezen sorjázniuk kell az első hallásra is ütős slágereknek, és ebben az SOS egész jól teljesít.

3.5

A titokzatos névtelenségban alkotó zenekar minőségi éneklést, zongorát és súlyos djent gitárokat egyaránt bevet a sokszínű lemezén.

4.0