Az olaszok a komplex death metal eleve szélsőséges stílusán belül is az ultra underground opera frakció jeles képviselői, és bár továbbra is a 2016-os King a legjobb lemezük, a Veleno is egészen kitűnő produkció lett.
4.0
Az olaszok a komplex death metal eleve szélsőséges stílusán belül is az ultra underground opera frakció jeles képviselői, és bár továbbra is a 2016-os King a legjobb lemezük, a Veleno is egészen kitűnő produkció lett.
4.0
A görögök egy alter rockos megközelítésben idézik fel a Pain os Salvation és Leprous nevével jellemezhető zenei világot, ami minden pozitívuma ellenére bőven elbírt volna egy könyörtelenül maximalista producert.
3.0
A sound, a dallamos/agresszív részek aránya és a dj producer-szemlélettel összerakott dalok egyaránt egy nagyon tipikus amerikai metalcore produkciót formáznak, de abból a legjobbak egyikét.
3.5
Néha egyenesen Bonham elvadult dobolását hallom, Iommi-hatású riffeket, hatalmas adag sothern rockos elszállást és az ének is lenyűgözően hozza a 70-es évek legjobb torkait, szóval beütött a cucc, ez kétségkívül egy nagyszerű rock and roll lemez.
4.0
Ez a Beastie Boys-ba oltott hedonista indie-rock nem azért lesz rajta egy csomó év lemeze listán Magyarországon, mert annyira jó, vagy mert annyira értjük a kaliforniai legények világát, hanem azért, mert az ízlésformáló amerikai blogokon rajta lesz, és nehogy má' ne legyünk trendik.
3.0
A közvélekedéssel ellentében egyáltalán nem az a gond ezzel a lemezzel, hogy "a rockerek csináltak egy poplemezt, amit a tufaagyú rajongók a csőlátásuk miatt nem értékelnek", hanem az, hogy egy darab épkézláb dalötlettel (Wonderful Life) plusz három félkésszel akkor sem lehet jó lemezt csinálni semmilyen stílusban, ha EDM-et keverünk alá.
1.0
Ha ez a lemez negyed évszázaddal ezelőtt megjelenik, akkor ma kultikus hivatkozási pont lenne, ma viszont egy ilyen klasszikus észak-európai death metal lemez a korszarűbb hangzás ellenére sem tudja átütni az ingerküszöböt.
2.5
Minden érdekességet és eredetiséget mellőző metalcore.
1.0
Néhány jobb riff és a kísérletezőkedv édeskevés ahhoz, hogy emlékezetessé tegye ezt a deathcore lemezt.
1.5
Elsőre csak egy laza alter-rockos lemeznek tűnik, amit kicsit megfertőzött a teszkógazdaságos Ghost pestise, de szerencsére nem erről van szó: itt jópofa power-pop dalok vannak, helyenként olyan jó riffekkel, hogy mindjárt be is teszek egy klasszikus Van Halent.
3.5